Ipari Elektronikai Blog

Amikor ennek a cikknek az első fele megjelent, nem gondoltuk, hogy ekkora érdeklődést fog kiváltani. Többen is jeleztétek, hogy nem egészen erre számítottatok a cím alapján. Mások azt írták, ez így túl szájbarágós, iskolás. Egyfelől való igaz: ez a cikk az alapokról ír. Márpedig erős alapok és tudás nélkül nem épülhet időálló épület. Kapcsolási rajz olvasása nélkül pedig jól működő vezérlőszekrényt nem lehet építeni.

Legutóbb a vezetékek huzalozásánál hagytuk abba. Most jöjjön kétrészes blogcikkünk második fele!

Mai témánkhoz az ötletet villanyszerelő kollégáink adták. Ők az utóbbi időben munkájuk során rendszeresen találkoznak kétes szerelési megoldásokkal vagy hiányos szekrényekkel. Azt hihetnénk, hogy egy szakembernek magától értetődő dolog, mire kell odafigyelni egy vezérlőszekrény szerelésénél. Tapasztalataink szerint azonban ez sok esetben még sincs így.

Lássuk hát, milyen lépései vannak, és mit érdemes tudni a szerelésről, következzen kétrészes cikkünk első fele!

Egy érdekes gyakorlati alkalmazási példát szeretnénk nektek bemutatni ezen a héten, amit a Selec tett közzé nemrégiben. Az általuk fejlesztett rendszer egy gyakori problémára kínál megoldást: a szén-monoxid szintjének szabályozására.

Legutóbbi blogcikkünkben bemutattuk, hogyan működik egy direktmérő eszköz. Most viszont egy teljes rendszert szeretnénk veletek megismertetni. Az energiaméréshez ezúttal Selec eszközöket használunk. Esettanulmányunk mellékszereplője pedig ismét a piros propelleres villanymotor lesz.

Múlt heti esettanulmányunk sikerén felbuzdulva úgy döntöttünk, hogy folytatjuk a kísérletezést.
Ezen a héten a WAGO direkt mérőműszerét teszteltük egy villamos motor energiafogyasztásánál.

Mai blogbejegyzésünkben a teszteléshez használt rendszerről és a mérési eredményekről készült képeket osztjuk meg veletek.